Megöli-e a bulinegyed az élhető belvárost?

Egy átlagember számára Belső-Erzsébetváros nehezen élhető hely. Komplett turistautakat szerveznek ide Írországból, Spanyolországból, Nagy-Britanniából, mondván, itt szabadon szórakozhatnak. S ezt szó szerint is veszik az ideérkezők. Már délután négykor elkezdődik a mulatság, ami rendszeresen kapualjba vizeléssel, nyílt színi hányással, utcai sörösüvegfocival és hajnali szemétheggyel ér véget. Ez turistaként jó buli lehet. Jól hoz a konyhára az itt éttermet, kocsmát üzemeltetőknek és a lakáskiadásból élőknek is. Ha azonban innen kell reggel iskolába és dolgozni menni, normális áron bevásárolni, és zárt ablakok mögött aludni a nyári forróságban, már kevésbé vicces. Az itt élők közül az idős lakókat leszámítva szinte mindenki eladná az ingatlanát.

A bulinegyed hajnalán még sokan élvezték a pezsgő éjszakai életet, ám az öröm hamar ürömmé változott. Csakhogy az ingatlanpiac éppen lejtmenetben volt, a lakások meglehetősen alacsony áron keltek csak el, ráadásul elég sokáig tartott az értékesítés. Tavaly azonban három hatás is összeért, így a piac általános felbolydulását felülmúló keresletet és árnövekedést könyvelhetett el a városrész. A Quaestor-botrány sokakat visszairányított a biztos befektetésnek számító ingatlan felé, a vártnál is jobban felpörgött az Airbnb, ráadásul a bulinegyed ingatlantulajdonosai az átlagnál erősebben motiváltak.

Mindez együtt elképesztő eredményt hozott. Az értékesítés ideje hetekre csökkent, az átlagár a kerületinél 10-15 százalékkal magasabb, különösen a Kazinczy utcában.

Az idei év sokkal kiegyensúlyozottabb lesz. Az erősen túlárazott lakások már nem találnak gazdára. Azok, akik csak azért hirdették meg a lakásukat, hogy nagyot kaszáljanak, vissza fognak lépni. Az elmúlt években némi helyismeretre szert tevő külföldi befektetők egyre megfontoltabban vásárolnak. Az Airbnb – a rövid távú lakások bérleti – piaca már telítődött, amit jól jelez, hogy az idei évvel már megkezdődött a bérleti díjak árversenye. A befektetési céllal lakást vásárlók már óvatosabbak. Az általuk keresett 30-40 négyzetméteres lakások pedig megfogyatkoztak. A nagyobb otthonok kevésbé keresettek, ezeket ugyanis nehezebb kiadni, családok pedig nem költöznek ide.

Leporoltak viszont több régi beépítési tervet is. Ezek többnyire régi házak tetőterében kialakított duplex lakásokat céloznak, de akad teljesen új házépítés is. A Gozsdu-udvar és a Marina Part építője például nemrég jelentette be, hogy a Király utcában épít 105 – 28–95 négyzetméter alapterületű – lakást átlagosan 900 ezer forintos négyzetméteráron. Az előzetes érdeklődésből úgy tűnik, hogy a vásárlók többsége külföldi befektető lesz.

Néhány négyzetméterrel csökkent az eladott lakások 72 négyzetméteres átlag-alapterülete is. Az árak viszont növekedtek, méghozzá fajlagosan 33 százalékkal, de a Király utcában 92 százalékkal kell többet fizetni, mint tavaly. Itt jelenleg 546 ezer forint az átlag-négyzetméterár, hasonló a Klauzál téren is, míg az Akácfa és Dohány utca vidékén 493–518 ezer, a Dob utcában viszont csak 398 ezer. De még itt is 38 százalékos az emelkedés. De megugrottak az árak az Andrássy úton is, ahol már a 882 ezret közelíti az átlag-négyzetméterár, de a Pau­lay Ede és a Bajcsy-Zsilinszky úton is 700 ezer körül jár.

Már nem harcolnak a bulinegyedben élők, hanem pakolnak.

Az állandó lakók az első romkocsmák megjelenését még összekacsintó barátsággal fogadták. A lepusztult, szomorkás üres épületekbe élet költözött. Az elején még éppen annyi, hogy a környék hangulatát javítsa, de még nem bontotta meg az egyensúlyt. Az újfajta szórakozóhelyeket kereső „alter” fiatalok nem vágytak a reflektorfénybe. Az első fecskék azután váratlanul és nagyon gyorsan nyarat csináltak. Az ötletből trend lett, majd turistalátványosság. Elsőként azok koptak ki a divatos bulinegyedből, akik kitalálták. Az első körös rajongók ma már átjárnak Józsefváros hasonló elven működő, de még nem turistacsábításra szakosodott, méltányos árakkal és főként hazai közönséggel dolgozó helyeire. A bulinegyed táguló hullámkörei már elérték a szomszédos kerületeket, de a konfliktusok az újonnan meghódított területeken még váratnak magukra.

A Király utca környékén élők sem támadtak rögtön, csak az egész éjszakára elnyúló nyitva tartás, az elképesztő szeméthalmok megjelenése és a normális életvitelhez szükséges boltok metamorfózisa után. A helybeliek egyszer csak arra ébredtek, hogy hangulatos negyedük élhetetlen turistacélponttá változott.

Az első reakció az ellenállás volt, a vágy arra, hogy visszakapják a régi életüket, a negyed megtartsa lakófunkció­ját. Ennek ­érdekében az itt élők politikusokat, kerületi, fővárosi és országos döntéshozókat kerestek fel, de többnyire lerázták őket.

Bár akadt néhány bátortalan kísérlet a bulinegyed jogszabályokkal való megfékezésére. A kerületi önkormányzat és Rogán Antal belvárosi polgármester is javaslatot tett az éjszakai nyitva tartás korlátozására, ám ezeket végül addig finomították, amíg hatástalanná nem váltak. A negyed kevésbé harcos lakói már a kezdetekben a költözés mellett voksoltak. Csakhogy lakásaikért akkor olyan alacsony árat kínáltak, amely még a korábbi vételárat sem érte el, így továbblépni sem tudtak volna. Így kénytelen-kelletlen kivártak. Tavaly eljött az ő idejük, de az ingatlanboom nem csupán ide lokalizálódott, az árak máshol is elszálltak.

Megkezdődött az elvándorlás. A negyedben már most akad olyan utca, ahol legfeljebb a lakók fele állandó lakos. A többi lakást bérbe adják. Az Airbnb megjelenése tovább korrodálta a lakóközösségeket. Míg korábban elsősorban az utcafronti lakások szenvedtek a szórakozóhelyektől, az egy-két éjszakára érkező turisták most már a hajdani cselédszárnyra is beidézték a bulinegyedet. A zaj, a részegség immáron a házak belsejében is részévé vált a mindennapoknak. Az elvágyódás kiterjedt a korábban védettnek számító lakásokban élőkre is.

Az állandó jövés-menés most már azok számára is élhetetlenné tette a negyedet, akik vendégként egyúttal részesei is az éjszakai életnek. Az egyetemisták kezdetben jelentős bérlői körnek számítottak ezen a környéken. Ám az elmúlt két évben nekik is elegük lett, ráadásul az elszálló bérleti díjakat sem tudják már megfizetni. Helyüket, akárcsak a családokét, rövid távú bérlők foglalják el. A turisták és a vendéglátósok pedig mást várnak egy szállástól, mint az állandó lakosok. Az eladásra kínált ingatlanokat ma már szinte kivétel nélkül befektetési célból vásárolják. A negyed elvesztette eredeti funkcióját. Jó példa erre a Central Passage, amely magas presztízsű lakások együtteséből zömében egy-két éjszakás, csoportos turistaszállóvá avanzsált.

A bulinegyed a dzsentrifikáció klasszikus példája, csak éppen nem jómódú családok szorítják ki a helyieket, hanem a külföldi néhány éjszakás vendégek. A folyamat vége beláthatatlan. A romkocsmák sikere hosszú távon garantálja a növekvő bevételt, ami újabb befektetőket csábít ide, akik tovább bővítik a kínálatot, a csábítás ereje nő. Lassan elfogynak a helyek, így a bulinegyed határai egyre kijjebb tolódnak. A terjeszkedésnek legfeljebb a szomszédos városrészek szigorúbb csendrendeletei szabhatnak határt.

Forrás: www.nol.hu

 

Kertvárosba költöznének az Index-olvasók

Megkérdeztük az olvasóinkat, hogy hol laknak és hova költöznének szívesen. Kiderült, hogy dominál a saját lakás kultusza és hogy mindenki Budapest-rajongó. Költözködne a magyar, de mennyire befolyásolja a terveket a csok?

Megérkeztek áprilisi felmérésünk eredményei, amiben megkérdeztük az olvasóinkat olyan fontos ingatlan-piaci kérdésekről, hogy hol laknak, hol szeretnének lakni, mit gondolnak az ingatlanügynökökről és a kormány otthonteremtési programjáról. Ezt több, mint hétezer olvasónk töltötte ki. A válaszokból kiderül, hogy az Index olvasói szerelmesek Budapestbe, nem nagyon akarnak kertes házban lakni és messziről kerülnék az ingatlanügynököket.

Harmincas pesti férfiak, szevasztok!

Az kitöltőink adataiból úgy tűnik, hogy tipikusan a harmincas budapesti vagy nagyvárosi férfiakat mozgatták meg az ingatlanos kérdéseink, akik többségében kétfős háztartásokban élnek. A válaszadóink társadalmi jellemzői így néznek ki számokban:

  • A válaszadók többsége, 70,8 százaléka férfi volt;
  • a kitöltők majdnem fele, 46,5 százaléka a 30-39 év közötti korosztályba tartozik
  • az Y-generációs 18-29 korosztályba a kitöltők 23,7 százaléka,
  • a 40-49 éves korosztályba pedig 20,37 százaléka tartozott.
  • A válaszadók többsége (66 százaléka) Budapesten, 10 százaléka a főváros agglomerációjában, 11 százaléka megyeszékhelyeken, 6 százaléka pedig más városokban lakik,
  •  A válaszadók 39 százalékánál két fő jut egy háztartásra, 20 százalékánál hárman laknak egy fedél alatt, a szinglik pedig 18,4 százalékot tettek ki.

A lakást tulajdonló olvasóink egyébként átlagosan nem túl régen lettek otthonuk birtokosai: 37 százalékuk 1-5 éve vásárolta a lakását, negyedük egy éven belül, 13 százalékuk pedig 5-10 éve lett lakástulajdonos. A családi házak átlagos mérete 127 négyzetméter, a lakásoké 60-70 négyzetméter közt van átlagosan.

Érdekesség, hogy a városi lakások esetében az új építésűek átlagosan egy kicsit nagyobbak. (50-74 négyzetméteres méretnél 48,5 százalék a használt és 42,7 százaléka az új építésű lakások aránya, ami 12,4 és 16,8 százalék a 75-99 négyzetméteres kategóriában.)

A távlati vágyak

A felmérésünkben megkérdeztük az olvasókat a távlati terveikről, hogy terveznek-e költözni, lakást venni és hogy milyen lenne számukra az ideális lakhely. A megkérdezettek majdnem fele már rövid időn belül, már idén vagy pár éven belül elköltözne mostani lakásából, míg egyötödük egyáltalán nem tervez már költözni.

A saját lakással rendelkezők egyharmada egyébként elégedett és már nem szeretne költözni, ennek a csoportnak a legnagyobb része viszont már több, mint tíz éve a lakása tulajdonosa. A tulajdonosok másik harmada viszont szeretne költözni, 16 százaléka pedig már idén pakolna is.

Lakástulajdonosok költözési hajlandósága

Arra a kérdésre, hogy hova költözne, a válaszolók legnagyobb részben Budapestet vagy agglomerációját adták meg

  • 37 százalék választaná a nem túl messzi kertvárost,
  • 30 százalék Budán szeretne lakni,
  • 20 százalék az olcsóbb peremkerületre
  • 20 százalék  pedig valahol a belvárosba költözne szívesen.

A tény, hogy a válaszadók inkább budapestiek vagy nagyvárosiak voltak, magyarázhatja az elsöprő Budapest-rajongást. A válaszadók egészen kis része, 5 százaléka viszont költözne bárhová, csak Budapestre nem. Aki pedig vidékre költözne, az is inkább nyugatra költözne, Dunától keletre csak 7 százalék lakna szívesen.

A kérdezettek több mint fele, 58,5 százaléka használt lakásba vagy házba költözne, míg csak egyharmaduk preferálja az új építésűt, és az üres telken építkezni akarók csak 10,4 százalékot tesznek ki, az ideális lakhelynek viszont sokkal többen választanának lakást, mint családi házat.

A csok és ingatlanközvetítés: mi befolyásolja a terveket?

A kérdésre, hogy jogosultak-e a csokra,

  • a megkérdezettek kicsit több mint fele nemmel válaszolt,
  • 27 százalék valószínűnek tartja,
  • 8,2 százalék biztos benne, hogy ki tudja és ki is akarja használni a csokot,
  • 12,65 százalék pedig egyáltalán nincs tisztában a csokkal.
Mindent összevetve, a válaszadóknak körülbelül az egyharmada venné fel a csokot,

45 százalékuk két gyerekre venné fel, egyharmaduk három gyerekre, 16 százalék egy gyerekre, a négy gyerekre pedig csak 4 százalék.

Az ingatlanközvetítőkkel határozottan bizalmatlanok az olvasóink. A legtöbb válaszadó (37,1 százalék) az ingatlanos ügyekben inkább maga intézne mindent, legfeljebb ha elakad, akkor kérne professzionális segítséget, és körülbelül egyharmaduk biztos, hogy mindent csakis egymaga intézne el. Kevesebb, mint egyharmad bízná az ügyintézést ingatlanosra, és ebből 15,4 százalék csak akkor, ha ő maga nyilvánvalóan nem tudja megcsinálni.

A felmérés az Otthontérkép támogatásával készült.

Forrás: www.index.hu

 

Ingatlan, hitel, tanácsadás egy helyen: Lakásbörze

Április 22-én immáron kilencedik alkalommal nyitja meg kapuit a Lakásbörze a Lurdy házban, , ahová minden kedves olvasónkat, leendő ügyfelünket szeretettel várjuk! A Lakásbörze egy olyan kiállítás, ahol időt és pénzt megtakarítva, kényelmesen, személyes kapcsolatot teremtve találhatja meg leendő otthonát. Mintegy 100 ezer fővárosi, agglomerációs, és vidéki ingatlan tekintetében kaphat első kézből információt. Lakások, alaprajzok, elhelyezkedés, hitel, tanácsadás, fizetési ütemezés, garanciák – a legfontosabb kérdések, amelyeket egy helyen tehetnek fel a kiállító cégek, ezen belül a Belváros Ingatlan Hálózat kiváló munkatársainak.

Miért érdemes?

  • Ingyenes a belépés
  • Ingyenes az értékbecslés, tanácsadás
  • Ingyenes az adó és jogi tanácsadás
  • Ingyenes az energetikai tanácsadás
  • Ingyenes a hitel tanácsadás
  • Ingyenes a parkolás
  • Van gyermekmegőrző
  • Ingyenes előadások lesznek április 24-én

Ha egy jó befektetést keres, esetleg ingatlana piaci értékének meghatározásában segíthetünk, akkor mindenképp látogasson meg minket hétvégén! Cégünk az ingatlanközvetítés területén átfogó, mindenre kiterjedő szolgáltatást nyújt, a tanácsadástól a szerződéskötéssel záruló ingatlan értékesítésig. A Belváros Ingatlan munkatársai számos hazai és külföldi partnerirodával állnak kapcsolatban, ezáltal képesek vagyunk több ingatlanpiaci résztvevőt is bevonni egy-egy ingatlan értékesítésébe. Folyamatos képzéseink, ingatlankonferenciák teszik kollégáinkat naprakésszé az ingatlanpiacon. Fontos számunkra az is, hogy mind az eladói, mind a vevői oldal gyorsan és megbízhatóan tudja az adásvételt a segítségünkkel lebonyolítani. Jogi képviselőnk ügyfeleink számára biztosítja a szakszerű ügyvédi ügyintézést.

A Belvárosban otthon vagyunk!

Várunk mindenkit szeretettel standunkon, közvetlenül a bejáratnál!

 

 

Lakás, stílus, design, berendezés

Egy lakás berendezésénél millió dolgot kell figyelembe vennünk, így előfordulhat, hogy a lelkesedés szép lassan nyomasztó érzésbe fordul.

Egy idő után arra eszmélünk, hogy elvesztünk a milliónyi tanács és ötlet között, és valójában már azt sem tudjuk, hogy mit is akartunk eredetileg. A színek összefolynak, a sötétből világos, a világosból sötét lesz, majd ott állunk megfürödve, tanácstalanul.

Nem beszélve a már amúgy is nehezített pályára belépő nem várt körülményekről: a pénzügyi keret csökkenése, egy oda nem illő fal, épp ekkor fellépő készlethiány, stb.

Jó hír, hogy van élet a káosz után, így nem kell kétségbe esni és útközben feladni a terveinket.

Van néhány egyértelműen alapnak mondható szabály, amit ha figyelembe veszünk, könnyebbé tehetjük a dolgunkat.

Falak, színek

A természetes színek nagyon népszerűek, és ha valóban ezeket a szolid árnyalatokat kedveljük, bátran vágjunk bele. Ha viszont húz a szívünk a vadabb színekhez, de nem vagyunk elég bevállalósak, akkor csak szigorúan az egyik falat fessük át. A natúr árnyalatokhoz szinte minden illik, és ha ugyanezen színek sötétebb változatát használjuk, nagyon nem lőhetünk mellé.

Nagy tereknél szinte bármilyen színt használhatunk, bátorságunktól függ csak, hogy mennyire vállaljuk be a harsányabb színeket. Kis tereknél azonban vigyázzunk, kerüljük az erős, sötét színt, mert ettől még szűkebb, zártabb lesz a térérzet.

Stílus, dekoráció

Ez egy igen szubjektív kategória, személyes ízlésünktől függ a választás. Antik bútorok kedvelőinek ajánljuk a csipkés, virágos mintákat, a francia vidéki stílust. Akik szeretik a minimál, letisztult formákat, választhatnak kortárs lakberendezők termékeiből. További irányzatok, amelyeket óvatosan, de akár vegyíthetünk is: vidéki, rokokó, neoklasszikus, afrikai, rusztikus, ázsiai, art deco, mediterrán, retro és viktoriánus.

Stílusok színei

Ez az egyik legfontosabb tényező a lakberendezésnél, a bútortól a falfestéken át a kiegészítőkig. Vannak olyan stílusirányzatok, melyekre általánosan elfogadott színek jellemzőek, ezek afféle „íratlan szabályok”.

Modern stílushoz például jobban illik a natúr színvilág, amit egy, de maximum két élénk színnel keverhetünk.

A búzavirág kék, a csontszín, a fehér és a sárga illik a francia vidéki stílushoz.

A fekete, fehér, piros és kék a modern, minimál lakásokban mutat jól, míg a bordó, a vörös, az arany, a zöld, a borostyán az előkelő, királyi érzéseket közvetíti.

Tárolás, rendszerezés

A rendszerezés nagyon fontos ahhoz, hogy ne érezzük lakásunkat befejezetlennek és legfőképp állandóan rendetlennek.

A rendszerezéshez ma már több lehetőség áll rendelkezésre, dobozok, polcok, komódok, újságtartók, könyv szerkények, falra szerelhető mini szekrények, faládák, kosarak, műanyag tároló dobozok, tárolóként működő puffok, nyilván ezek közül az, amelyik a lakás stílusába a jó ízlés határain belül beilleszthető.

 

Rekord és szélsőségek a hazai ingatlanpiacon

A hazai lakáspiac élénkülése felkeltette a külföldi vásárlók érdeklődését is, akik ha nem is nagy számban, de folyamatosan jelennek meg a piacon. Mostanában többnyire kínai, orosz, ukrán és a közel-keleti országokból érkező vevők dominálnak. A külföldiek döntően pesti belvárosi ingatlanokat keresnek, átlagosan 513 000 forintos négyzetméteráron – derül ki egy szakértői elemzéséből. A 2016-os év első negyedévének adatai alapján az összes lakóingatlan-tranzakció kevesebb, mint 1%-a köttetett külföldiek által, a budapesti kerületekben azonban arányuk megközelítette a 4%-ot.

Az előző negyedévben a legtöbb külföldi a pesti belvárosban vett jellemzően 60-80 négyzetméteres, átlagosan 45 milliós lakást. 2016 I. negyedévében a belvárosi kerületek részaránya 45% volt, az átlagos méret 55-90 négyzetméter, az átlagár pedig 40-60 millió forint körül alakult.

Vidéken Sopron, Pécs, Hajdúszoboszló volt kedvelt lokáció a külföldi vásárlók körében, akik az átlagosnál 15-20%-kal drágább lakásokat keresték. Budapesten a külföldieknek eladott használt téglalakások átlagára már több mint duplája volt a magyarok által vásárolt lakások átlagárainak.

Az ingatlanvásárlók között Budapest mellett elsősorban a Balaton térségében valamint az ismert fürdővárosoknál mérhető külföldi jelenlét, ennek ellenére a lakáspiac egészéhez viszonyított részarányuk nem jelentős. Ezzel szemben az V. kerületben az adásvételek közel 20%-a külföldi partnerrel köttetett, de a VI. és VII. kerületben is 10% feletti volt az arányuk. Átlag feletti számban vásároltak még az I. és IX. kerületekben is, itt a vevők mintegy 7%-a érkezett idegen országból.

Mindeközben újabb forgalmi rekord dőlt meg az ingatlanpiacon. A mostani érték a két évvel ezelőtti forgalom másfélszerese volt, de a tavaly becsült (akkori rekord) adatot is 1%-kal meghaladta. Budapesten ugyanis erősen emelkedtek az árak, vidéken pedig estek vagy stagnáltak.

A panelek átlagos négyzetméterára 250 ezer forinttal Közép-Magyarországon volt a legmagasabb. Ezen belül Budapesten Észak-Budán 316 ezer volt az átlag, de Észak-Pest sem maradt le sokkal, itt 310 ezres átlag volt mérhető. A fővárosban Dél-Pest volt a legolcsóbb, itt ezt a típust 250 ezerért vették az első negyedévben.

Vidéken 194 ezer forintos négyzetméterárral a Nyugat-Dunántúl volt a legdrágább, a legolcsóbb pedig Észak-Magyarország, ahol a panelek négyzetméterét 122 ezer forintért vették.

A téglaépítésű lakásokat Közép-Magyarországon 313 ezer forintos négyzetméteráron vásárolták. Itt a legdrágább Észak-Buda volt, kicsivel 500 ezer forint alatt, de a belvárosi átlag is meghaladta a 480 ezer forintot. Fontos megjegyezni, hogy az V. kerületben az első negyedéves átlag majdnem 700 ezer forint volt, míg a VIII. kerületben 314 ezer.

Vidéken a téglalakások esetében is a Nyugat-Dunántúl bizonyult a legdrágábbnak, ahol 235 ezer forintos négyzetméteráron cseréltek gazdát az ingatlanok. A legalacsonyabb összegekért Észak-Magyarországon és Dél-Dunántúlon vásároltak a vevők, itt az átlag nem érte el a 160 ezer forintot sem.

Alku tekintetében az Észak-Magyarországi vevők voltak kiemelkedőek. Itt a panelek árából átlagosan 7%-ot, a tégla-lakásokéból 6%-ot, a családi házakból pedig 10%-ot tudtak faragni.

Budapesten a belvárosi vevők érték el a legnagyobb alkuátlagot, a téglalakások esetében 5%-kal. Lakástípustól függetlenül a főváros minden más kerületében ennél alacsonyabb értékek jöttek ki. Továbbra is jelentős a befektetői célú vásárlások aránya Budapesten.

Vidéken a legnagyobb csoportot – a vevők közel harmadát – a nagyobb lakásba költözők adták. Ők átlagosan 104 négyzetméteres ingatlant kerestek, jellemzően 17 milliós áron. A befektetők a piac negyedét tették ki, 64 négyzetméteres lakásokat vettek 11 millió forintért. A vevők több mint ötöde vásárolta első lakását, átlagosan 10,9 millió forintért.

Budapesten az eladók 42%-a nyilatkozott úgy, hogy az értékesítés hátterében a nagyobb lakásba költözés áll. Átlagosan 57 négyzetméteres ingatlanokat adtak el 20,2 milliós áron. Az örökölt ingatlant értékesítők tették ki az eladók ötödét, akik átlagosan 17 milliós összegért értékesítették vagyontárgyukat. Életkor alapján az eladók legnagyobb csoportját – több mint harmadát – a 30-aséveikben járók adták.

Budán az idei első negyedévben megvalósult adás-vételek több mint fele 400 ezer forintos négyzetméterár felett köttetett. Egy éve ugyanekkor ebbe a sávba még csak a tranzakciók negyede esett. Ugyanitt a vevők legtöbbje (36%) 40-60 négyzetméter közötti ingatlant vásárolt. Pesten az árak növekedése még inkább szembetűnő volt: az idei első negyedévben 400 ezer forintos négyzetméterár felett zajlott a tranzakciók 27%-a , míg egy éve ugyanebben az időszakban ez az arány csak 9%-ot tett ki.

Vidéken a 200 ezer forintos négyzetméterár volt a növekedési határ, ugyanis összehasonlítva az idei és a 2015-ös első negyedéveket az figyelhető meg, hogy az ennél olcsóbb lakások eladási aránya csökkent, az e feletti árakon kínált lakásoké ugyanakkor növekedett. Ugyanez figyelhető meg a kínálati áraknál is, ahol a 10 millió forint alatti tranzakciók aránya csökkent a drágábbak javára. Pest megyében 15 milliónál fordult elő ugyanez, itt azonban érdemes megjegyezni, hogy míg egy éve a 35 millió forint feletti ingatlanok a forgalom 5%-át tették csak ki, idén már a piac tizedét adták.

forrás: http://www.portfolio.hu

Ingatlan limit jöhet a rövid távú kiadás piacán

A kormánypárt tervei szerint a jövő évi adójogszabályokkal együtt benyújtandó javaslat értelmében a lakásukat bérbe adó természetes személyek a jövőben legfeljebb három, tulajdonukban álló ingatlan tekintetében fogadhatnák legálisan a fizető vendégeket, ami után kizárólag egyféle, négyzetméter-alapú átalányadót kellene fizetniük. Ha átmegy, a jövő évi költségvetési törvénnyel együtt szavazhatja meg a parlament.

A közteherviselés szempontjából egyszerűbb, az ellenőrzés tekintetében viszont az eddiginél szigorúbb szabályokat vezetnek be itthon a sharing economy egyik legdinamikusabban fejlődő területén, a turisztikai célú szállásmegosztásban a lap információi szerint.

A bérbe adott ingatlan esetén függetlenül attól, mennyi időre és milyen módon hasznosítják azt turisztikai céllal négyzetméterenként 1500 forinttal számolnák az évente fizetendő közterhet, ami a magánszállásadókra jelenleg vonatkozó adózásnál enyhébb előírást jelent.

A javaslattal a szándék szerint az árnyékgazdaság részeként működő magánszállásadásban bővítenék az adózók körét úgy, hogy közben nem fojtják meg az érintetteket. Ehhez társulhat az adóbefizetés célzott ellenőrzésének szigorítása. A jogalkotók szerint arra is szükség lehet, hogy a hagyományos szállodák számára érvényes szabályokhoz igazítsák a privát apartmanoztatás működési feltételeit.

 Ez azért is fontos, mert már európai szinten lobbiznak már szállodaszövetségek a hagyományos hotelek forgalmának 10-15 százalékát elcsábító közösségi szállásmegosztók szabályozását. Az airbnb-sekre ugyanis jelenleg jóval kevesebb működési, higiénés vagy fogyasztóvédelmi előírás vonatkozik, emiatt tudják a szállodai árak töredékéért fogadni a turistákat.

Niklai Ákos, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének elnöke, és a 29 európai ország ágazati szövetségeit tömörítő Hotrec alelnökeként közölte, szükségesnek tartják, hogy az Európai Bizottság vegye figyelembe a megosztáson alapuló gazdaságnak a szállodaipart érintő pénzügyi és szociális hatásait, egyúttal azt is javasolják, a tagállamokban legyen regisztrációhoz kötött a rövid távú lakásbérbeadás.

A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) turisztikai államtitkárságán a lappal közölték, vizsgálják, hogy más európai országokban hogyan működik a rendszer. Az álláspontjuk szerint a magán-szálláskiadás, illetve az egyéb szálláshely-szolgáltatás jogi kategóriájába tartozó Airbnb-tevékenységnél jelenleg sem a szabályozatlanság, hanem az előírások be nem tartása okoz problémát.

forrás: hvg.hu, index.hu

 

Ezekre az új építésű lakásokra használhatod fel a 10+10 milliót!

A Családok Otthonteremtési Kedvezményének kiterjesztése pozitív és negatív hatásaival alapjaiban fordíthatja fel az ingatlanpiacot. Újonnan induló sorozatunkban olyan otthonokat mutatunk be hétről hétre, melyekre igénybe vehető a támogatás.

A ingatlanvásárlás és -építés komoly döntés, melynek legnagyobb oka, hogy súlyos anyagi kockázatot kell vállalni. Kevés olyan ember él az országban, aki a zsebéből elő tud rántani 20-30 millió Ft-ot. Így az ember felméri lehetőségeit, mérlegel, mennyi hitelt tud bevállalni, ha van más ingatlanja, földterülete, akkor hajlandó-e megválni valamitől. A kalkulációból kirajzolódik egy határ, amit még benyel a vásárló, fölé azonban már nem tud/akar menni.

A CSOK kiterjesztése valamivel megváltoztatta ezt a helyzetet. Adott ugyanis egy összeg és ehhez kell megfelelő otthont találni, illetve, eldönteni mennyire tudunk e fölé menni. Mi kell hozzá? Meg kell felelni az előírt “személyi” kritériumoknak, illetve, szükséges még az ingatlanokra vonatkozó feltételrendszernek megfelelő kínálat, vagyis, amiből választani lehet.

Mai bejegyzésünkben a 10+10 millióra megyünk rá. Ez a mértékű támogatás az új építésű, legalább 60 négyzetméteres lakásokra vehető igénybe. Lássuk, hogy miket találtunk!

forrás: Otthontérkép.hu

Sok helyen elszálltak a lakásárak Európában

2,3 százalékkal növekedtek az eurózónában a lakásárak 2015 harmadik negyedévének végére az egy évvel korábbi szintről – derül ki az Eurostat legfrissebb adataiból. Az Unió egészét nézve, a növekedés 3,1 százalékos volt.

Mindent az új CSOK-ról: így jöhet össze a 10+10 millió. (x)

Az eurózónában a lakásárak 1 százalékkal emelkedtek egy negyedév alatt 2015 második és harmadik negyedéve között, míg az EU-ban 1,3 százalékos volt a drágulás mértéke. 2015 szeptember végére az árak átlagosan 2,3 százalékkal voltak magasabbak az euróövezetben mint egy évvel korábban, míg az egész Uniót nézve a különbség 3,1 százalékos volt.
Sok helyen elszálltak a lakásárak Európában

Az egyes tagállamok közül a legnagyobb lakásár-növekedést 2014 és 2015 szeptember között Svédország produkálta, ahol 13,7 százalékkal drágultak az ingatlanok. De szintén jelentős volt az áremelkedés Ausztriában (9,3%), Írországban (8,9%) és Dániában (7,2%). Továbbra is estek ugyanakkor az árak Lettországban (-7,6%), Horvátországban (-3%), Olaszországban (-2,3%) és Franciaországban (-1,2%).

A július és szeptember közötti időszakot tekintve a legnagyobb drágulásra Máltán került sor, ahol 6,2 százalékkal mentek fel az árak, de jelentős volt az áremelkedés Írországban (4,5%), Ausztriában (4,1%), Svédországban (3,9%) és az Egyesült Királyságban (3,9%) is.

forrás: portfolio.hu

Pörög az ingatlanpiac!

Ha budapesti kislakása van, azonnal adja el!

Hét ingatlanból csak egy talált gazdára Magyarországon az elmúlt hat hétben, de a fővárosban ez az arány sokkal jobb: 3 eladásra sikertelenül kínált ajánlatra jut egy vétel. Tovább erősödik a befektetési célú lakásvásárlási kedv, de a nagy alapterületű lakásokra kevés a potenciális vevő – derül ki az Otthontérkép legfrissebb statisztikáiból.

Tévedés volna azt gondolni, hogy az utóbbi időszakra jellemző ingatlanpiaci élénkülés országos jelenség. Az Otthontérkép utána járt, hogy milyen ingatlanok a leginkább kelendők ma a piacon, és azok hol találhatók.

A tapasztalatok azt mutatják, hogy a lakásvásárlások mintegy harmada befektetési típusú vásárlások közé tartozik. „A kisebb alapterületű, felújított, budapesti lakások népszerűsége leginkább az elmúlt 1-2 évben tapasztalt, több okra is visszavezethető megnövekedett befektetési kedvvel magyarázható, tekintve hogy már a lakótípusú ingatlanokba való befektetéssel is akár 7-10 százalékos hozam is elérhető” – mondta Ditróy Gergely, az ingatlanpiacon a térképes információs rendszeréről ismert cég vezetője.

Az Otthontérkép másfél hónapnyi adatgyűjtés után végzett elemzései azt mutatták, hogy ma a meghirdetett ingatlanok közül minden kel el a piacon. A hat ajánlatra jutó egy értékesítés azonban a megyei bontású adatokra vettve meglehetősen nagy szórást mutat. Az ország észak-keleti és dél-keleti régiója jellemzően rosszabbul teljesít, kiugróan magas számokat produkál viszont Budapest, ahol minden harmadik meghirdetett ingatlanra jutott egy eladás. Budapestet a sorban egyébként Győr-Moson-Sopron és Fejér megye követi, a lista végén pedig Somogy, Veszprém és Vas megye áll.

Markánsan kirajzolódó jelenség, hogy a lakásokat sokkal könnyebb értékesíteni, mint a házakat. Számokban kifejezve ez annyit tesz, hogy az adatbázisban fellelhető lakásokon másfélszer könnyebb továbbadni, mint a családi házakon. Az Otthontérkép szerint ez összefüggésben állhat a már említett tendenciával, azzal, hogy a lakóhelyváltók inkább a városokat preferálják – és itt nagyobb eséllyel fordulnak elő lakások.

Az adatokból kiolvasható, hogy az eladáshoz szükséges idő és az ingatlan állapota között nincs szoros összefüggés. Ez alól kivételt a mintában fellelhető felújított ingatlanok jelentenek, melyek valamivel hamarabb cserélnek gazdát.

A piacon leginkább a kisebb alapterületű ingatlanok a kelendőbbek. Az Otthontérképen található 50 négyzetméter alatti ingatlanokat például az átlagnál 75 százalékkal nagyobb eséllyel lehet értékesíteni. Ahogy nő az alapterület, úgy csökken az eladás esélye. A 180 négyzetméter fölötti otthonok esetében tizenkettő ajánlatra már csak egy eladás jut, míg 50 négyzetméter alattiaknál háromra jut egy.

Forrás: HVG

Elindult a CSOK 2.0!

Elképesztő, mi jöhet most az ingatlanpiacon!!!

Idén már felpörgött a használt lakások piaca, jövőre pedig fellendülhet az új lakások piaca is a családi otthonteremtési kedvezmény és a lakásépítés áfájának csökkentése miatt. Az új csok a használt lakások esetében jellemzően 10 százalékkal nagyobb támogatási összegeket tartalmaz, mint az eddigi. A nagy újdonság pedig a 10 millió forintos, három gyermek mellett, új lakás vásárlására vagy építésére igénybe vehető támogatás.

Mindenki lakást akar majd. Fontos változás, hogy a korábbi energiaminősítési szorzókat és a legfelső négyzetméterkorlátokat kivették a rendeletből az új lakások esetében, ami azt jelenti, hogy így még több lakás szóba jöhet a támogatásnál. Használt lakásnál viszont maradnak a korábbi korlátozások.

És meghozhatja az építkezők kedvét az is, hogy csökken a lakásépítés áfája, a magánépítkezőknél pedig bejön az a szabály, hogy a teljes áfatartalmat visszaigényelhetik legfeljebb 5 millió forintig. Az adó-visszatérítési támogatást a legfeljebb 150 négyzetméteres lakások és legfeljebb 300 négyzetméteres házak után lehet igénybe venni egy alkalommal, legkésőbb 2019 végéig.

Vagyis aki saját maga épít házat, az építéséhez megvásárolt anyagok és szolgáltatások számlájában feltüntetett áfát visszakérheti. Ez 27 százalékos áfánál azt jelenti, hogy

legalább bruttó 23,5 millióról kell számlát vinni, hogy kihasználjuk a maximális, 5 milliós támogatást.
Több ezer új lakást várnak ettől
Hogy hány új lakás és ház épül majd az áfa-visszatérítés és a kibővített csok miatt, és mennyibe kerül majd mindez a költségvetésnek, arról egyelőre a kormány is csak találgat, a Nemzetgazdasági Minisztérium mindenesetre több ezer új lakást vár az intézkedéstől.

A tárca számításai szerint 5000 új lakás építése nagyjából 100-120 milliárd forint beruházást jelentene, amely a GDP-ben megjelenítve 0,2 százalékponttal magasabb növekedést és 5-7 ezer munkahelyet hozhatna. (Annyi biztos, a program végrehajtásához jó sok pénzre szükség lesz, tekintve, hogy az új támogatás feltételeinek több mint 200 ezer olyan család felel meg már most, ahol három vagy több gyermek él.)

Folytatódik a drágulás
“A lakásépítés áfájának csökkentése a fejlesztőknek nagyobb nyereséget hozhat, emiatt több projekt jelenhet meg a piacon, ezáltal bővülhet az új lakások kínálata. Szintén hozzájárulhat az új lakások piacának élénküléséhez csok bővítése” – véli Balogh László, az ingatlan.com elemzője. Szerinte

az ingatlanárak csökkenése a következő 6-12 hónapban egyik szegmensben sem valószínű.
Ha a kormányzati intézkedések hatására nagy mennyiségben jelennek meg új lakások a piacon, azok várhatóan csak az újszerű, elmúlt 10-15 évben épült ingatlanok iránti keresletet mérsékelhetik. Az ingatlanfejlesztések beindulása tehát az újszerű lakások árnövekedését idővel fékezheti, de ez a jelenlegi kilátások szerint 2017 előtt nem valószínű.

Forrás: index.hu