Rekord és szélsőségek a hazai ingatlanpiacon

A hazai lakáspiac élénkülése felkeltette a külföldi vásárlók érdeklődését is, akik ha nem is nagy számban, de folyamatosan jelennek meg a piacon. Mostanában többnyire kínai, orosz, ukrán és a közel-keleti országokból érkező vevők dominálnak. A külföldiek döntően pesti belvárosi ingatlanokat keresnek, átlagosan 513 000 forintos négyzetméteráron – derül ki egy szakértői elemzéséből. A 2016-os év első negyedévének adatai alapján az összes lakóingatlan-tranzakció kevesebb, mint 1%-a köttetett külföldiek által, a budapesti kerületekben azonban arányuk megközelítette a 4%-ot.

Az előző negyedévben a legtöbb külföldi a pesti belvárosban vett jellemzően 60-80 négyzetméteres, átlagosan 45 milliós lakást. 2016 I. negyedévében a belvárosi kerületek részaránya 45% volt, az átlagos méret 55-90 négyzetméter, az átlagár pedig 40-60 millió forint körül alakult.

Vidéken Sopron, Pécs, Hajdúszoboszló volt kedvelt lokáció a külföldi vásárlók körében, akik az átlagosnál 15-20%-kal drágább lakásokat keresték. Budapesten a külföldieknek eladott használt téglalakások átlagára már több mint duplája volt a magyarok által vásárolt lakások átlagárainak.

Az ingatlanvásárlók között Budapest mellett elsősorban a Balaton térségében valamint az ismert fürdővárosoknál mérhető külföldi jelenlét, ennek ellenére a lakáspiac egészéhez viszonyított részarányuk nem jelentős. Ezzel szemben az V. kerületben az adásvételek közel 20%-a külföldi partnerrel köttetett, de a VI. és VII. kerületben is 10% feletti volt az arányuk. Átlag feletti számban vásároltak még az I. és IX. kerületekben is, itt a vevők mintegy 7%-a érkezett idegen országból.

Mindeközben újabb forgalmi rekord dőlt meg az ingatlanpiacon. A mostani érték a két évvel ezelőtti forgalom másfélszerese volt, de a tavaly becsült (akkori rekord) adatot is 1%-kal meghaladta. Budapesten ugyanis erősen emelkedtek az árak, vidéken pedig estek vagy stagnáltak.

A panelek átlagos négyzetméterára 250 ezer forinttal Közép-Magyarországon volt a legmagasabb. Ezen belül Budapesten Észak-Budán 316 ezer volt az átlag, de Észak-Pest sem maradt le sokkal, itt 310 ezres átlag volt mérhető. A fővárosban Dél-Pest volt a legolcsóbb, itt ezt a típust 250 ezerért vették az első negyedévben.

Vidéken 194 ezer forintos négyzetméterárral a Nyugat-Dunántúl volt a legdrágább, a legolcsóbb pedig Észak-Magyarország, ahol a panelek négyzetméterét 122 ezer forintért vették.

A téglaépítésű lakásokat Közép-Magyarországon 313 ezer forintos négyzetméteráron vásárolták. Itt a legdrágább Észak-Buda volt, kicsivel 500 ezer forint alatt, de a belvárosi átlag is meghaladta a 480 ezer forintot. Fontos megjegyezni, hogy az V. kerületben az első negyedéves átlag majdnem 700 ezer forint volt, míg a VIII. kerületben 314 ezer.

Vidéken a téglalakások esetében is a Nyugat-Dunántúl bizonyult a legdrágábbnak, ahol 235 ezer forintos négyzetméteráron cseréltek gazdát az ingatlanok. A legalacsonyabb összegekért Észak-Magyarországon és Dél-Dunántúlon vásároltak a vevők, itt az átlag nem érte el a 160 ezer forintot sem.

Alku tekintetében az Észak-Magyarországi vevők voltak kiemelkedőek. Itt a panelek árából átlagosan 7%-ot, a tégla-lakásokéból 6%-ot, a családi házakból pedig 10%-ot tudtak faragni.

Budapesten a belvárosi vevők érték el a legnagyobb alkuátlagot, a téglalakások esetében 5%-kal. Lakástípustól függetlenül a főváros minden más kerületében ennél alacsonyabb értékek jöttek ki. Továbbra is jelentős a befektetői célú vásárlások aránya Budapesten.

Vidéken a legnagyobb csoportot – a vevők közel harmadát – a nagyobb lakásba költözők adták. Ők átlagosan 104 négyzetméteres ingatlant kerestek, jellemzően 17 milliós áron. A befektetők a piac negyedét tették ki, 64 négyzetméteres lakásokat vettek 11 millió forintért. A vevők több mint ötöde vásárolta első lakását, átlagosan 10,9 millió forintért.

Budapesten az eladók 42%-a nyilatkozott úgy, hogy az értékesítés hátterében a nagyobb lakásba költözés áll. Átlagosan 57 négyzetméteres ingatlanokat adtak el 20,2 milliós áron. Az örökölt ingatlant értékesítők tették ki az eladók ötödét, akik átlagosan 17 milliós összegért értékesítették vagyontárgyukat. Életkor alapján az eladók legnagyobb csoportját – több mint harmadát – a 30-aséveikben járók adták.

Budán az idei első negyedévben megvalósult adás-vételek több mint fele 400 ezer forintos négyzetméterár felett köttetett. Egy éve ugyanekkor ebbe a sávba még csak a tranzakciók negyede esett. Ugyanitt a vevők legtöbbje (36%) 40-60 négyzetméter közötti ingatlant vásárolt. Pesten az árak növekedése még inkább szembetűnő volt: az idei első negyedévben 400 ezer forintos négyzetméterár felett zajlott a tranzakciók 27%-a , míg egy éve ugyanebben az időszakban ez az arány csak 9%-ot tett ki.

Vidéken a 200 ezer forintos négyzetméterár volt a növekedési határ, ugyanis összehasonlítva az idei és a 2015-ös első negyedéveket az figyelhető meg, hogy az ennél olcsóbb lakások eladási aránya csökkent, az e feletti árakon kínált lakásoké ugyanakkor növekedett. Ugyanez figyelhető meg a kínálati áraknál is, ahol a 10 millió forint alatti tranzakciók aránya csökkent a drágábbak javára. Pest megyében 15 milliónál fordult elő ugyanez, itt azonban érdemes megjegyezni, hogy míg egy éve a 35 millió forint feletti ingatlanok a forgalom 5%-át tették csak ki, idén már a piac tizedét adták.

forrás: http://www.portfolio.hu